2012. november 20., kedd

Hogyan is dolgozunk?


A következő bejegyzésekben szeretnénk bemutatni egy-egy munkánk eredményét. Olyan ügyfeleinkről készült képeket osztunk meg ezeken az oldalakon, akik hozzászoktak a nyilvános szerepléshez, így szívesen hozzájárultak ahhoz, hogy bemutassuk azt a műhelymunkát, aminek eredménye egy friss, harmonikus, különleges habitus.

Ez a projekt volt első közös munkánk, ezért aztán különös jelentőséggel is bír, hiszen ez az együttműködés volt az, ami végső soron elindított minket az úton.
Az alábbiakban szeretnénk leírni, hogyan fogtunk neki a munkának, milyen szempontok szerint dolgoztunk.

Smink

Modellünk a hétköznapi életben nem szívesen visel sminket, melynek igen egyszerű okai vannak : időhiány…korán kelni, gyorsan fürdeni, talán egy kávé..és már indulni is kell.
Ugyan kinek van kedve még a szemfestéssel is bíbelődni ?!

Hogy a dolog egyszerűbb legyen, Andreának tartós szempilla-és szemöldökfestést, ill. szemöldökszedést javasoltam. Ha nagyon kevés az ideje, egy kis arcpír, szájfény mellé és indulhat a nap.

A fotózáson finoman árnyalt szolid sminket választottam számára :
- alapozó helyett színezett hidratáló krémet használtam, mely UV védelmet is biztosít, ezáltal több legyet ütöttünk egy csapásra : bőrének ápolása, fényvédelem és nem utolsó sorban tartós de mégis könnyen viselhető, nem ’ nehéz ’ alapozás.
- könnyed púderezés és kevés rózsás árnyalatú pirosító használatával fiatalos, üde megjelenést kölcsönöztünk arcának.
- szemhéjfestéshez a kosztüm színei miatt halványlilát és mályvás színeket alkalmaztam, mellyel hangsúlyoztam modellünk eleganciáját, kifinomult vonásait.
- sminkjét színtelen szájfénnyel egészítettem ki. Szájkontúr ceruzát nem használtam, egyrészt mert már nem divat, másrészt természetesebb, lágyabb vonásokat kölcsönöz ily módon az ajkak sminkje viselőjének.

Öltözködés

1. szempont:
Ügyfelünk sokat szerepel a nyilvánosság előtt, munkája miatt sokszor nincs is alkalma elválasztani az irodában töltött időt az elegáns megjelenést kívánó helyzetektől. Olyan stílust, ruhákat kell viselnie, ami mindkét alkalomhoz illeszthető – akár kiegészítőkkel „feldobva”, akár önmagában.
2. szempont:
Modellünk dekoltázsa igen szép, kiemelendő, de nem szabad túlhangsúlyozni a testarányok miatt. Mivel az utóbbi időben az étkezésre nem nagyon tudott odafigyelni, bizony felszaladt rá pár kiló, de homokóra alkatát így is sikerült részben megőrizni. Az izomzat változásai és az anatómiai sajátosságok még egy speciális helyzetet teremtettek: aszimmetriát a vállaknál.
3. szempont:
Ügyfelünk személyisége meglehetősen árnyalt, nyitott. A legkomolyabb és a legkomolytalanabb helyzetek sem idegenek tőle.

Viszonylag könnyű dolgom volt, mert épp a nyitottság miatt nem a meglévő gardróbjának darabjait kellett használnom, hanem tervezhettem egy igazi Suttogós ruhát!
Mindenekelőtt az anyagválasztás volt fontos, hiszen strapabíró, nem gyűrődő, jól szellőző anyagot kellett találnom. Ez a selyem nagyon különleges, a mintája és a színei egyedivé teszik. Anyagában pöttyös. A két szín azonban a megvilágítástól függően egészen különleges hatásokat ad: az ezüst részek a grafitszürke alapon szinte világító, csillogó pöttyöktől a homogén matt ezüst felületeket mutatja. A barna bronzos csillogása pedig szintén homogén felületbe tud olvadni, egyfajta sötét, barnás grafit árnyalatba.


Ez az anyagválasztás tehát megfelelt az első és a harmadik szempontnak.

A második szempont viszont komoly tervező munkát igényelt.
Ki kellett küszöbölni a vállak aszimmetriáját, ki kellett hangsúlyozni a homokóra-alkatot és el kellett takarni a felesleges kilókat. Úgy kellett hangsúlyozni a szép dekoltázst, hogy közben a testarányok ne torzuljanak el, a hangsúlyok egyenlően legyenek szétosztva a testén, így harmonikus összhatása legyen.
Milyen eszközei vannak ehhez a tervezőnek? Van a szabásvonal, vannak a színek, a minták és az apró kiegészítő praktikák…
A szűk szabású ruha kiemelte volna a karcsú derekat, viszont kihangsúlyozta volna a pocakot, így a háta szabásánál az alakot követő vonalvezetést alkalmaztam, az elejénél viszont szabaddá tettem a kabátka mozgását – a textil „önálló életre kel”, így az alakot felbontja, a körvonalakat csak sejtetni engedi.
A homokóra hullámzó vonalát a szoknya szabásvonalán is folytattam: a szoknya maga nem szűkül, csak a szabásvonal adja ezt az illúziót.

Ha már az illúziónál tartunk…újabb trükk: a két szín kombinációja. Azon felül, hogy a szabásvonalakat kifejezetten hangsúlyozza a kontraszt, az oldalsó részek, az ujja alsó része szinte eltűnnek és keskenyebbé teszik a sziluettet. Az ezüst részek alapvetően erőteljesebbek, fényesebbek, ugyanakkor harmonikusan illeszkednek a barna részek tompaságához az anyag és a mintázat egységéből adódóan.


Volt még két feladat: a vállak és a dekoltázs. Adott volt a lehetőség: egyetlen vizuális trükkel kell összhangot teremteni, átvinni a hangsúlyt a vállakról a dekoltázsra. Kézenfekvő volt, a mély madonna kivágás, de ez csak a dekoltázst emelte volna ki – méghozzá túlságosan. A vállakat kiegyensúlyoztam tehát egy széles, keményre bélelt gallérral, ami eltüntette a nyak-váll vonal eredeti állását. Sötétbarnából szabtam, így a derékvonal szimmetriatengelyként hangsúlyt kapott a kabát alja és a vállvonal között. Elölről azonban a gallér alsó, kisebbik részét már az ezüst anyagból készítettem el, így a sötétebb anyag nem viszi le a tekintetet egészen a kivágás aljáig, hanem az ezüst felületnél bele olvad a kabátka többi részébe, így kicsit enyhít a mély kivágás frivolságán.

2012. november 14., szerda

Elefánt a porcelánboltban.....


Ha egy percig is ember voltál, biztos, hogy részese lettél olyan helyzetnek, amiben összetört valami. Egy szerelem, egy barátság, egy kollegiális viszony, egy hit valamiben, amiről rájöttél, hogy hamis. Emberi létünkből fakad, hogy úgy járunk az emberek között, mint az elefánt a porcelánboltban. Mindig lesodrunk valamit a másik asztaláról. Néha csak megbillen, néha le
esik, de nem törik el. Fellélegzünk, ez húzós helyzet volt. Visszatesszük a polcra, és tovább forgolódunk. Néha leesik valami, darabokra törik. Próbáljuk jóvátenni, ragasztgatni, tákolgatni, de lehetetlen újra olyanná tenni, mint amilyen azelőtt volt. Darabokra törnek a szívekkel a kapcsolatok, a bizalom, a szeretet-háló, a remény, a jóságba vetett bizalom. Néha az Istenbe vetett hit is. Áldozatai vagyunk mások eszeveszett száguldozásának, és magunk is tettesek vagyunk, akik törünk-zúzunk. Kárt okozunk. Néha tudatában vagyunk tetteinknek, néha öntudatlanul, tanult minták alapján élünk úgy ahogy, és törünk össze másokat. Néha egész porcelángyárakat teszünk rommá. Magunk is megvágjuk magunkat a porcelántengerben. Néha mások törik össze az amúgy sok energiával felépített porcelánvilágunkat. Elkerülhetetlen, hogy a porcelánból épített kapcsolatok összetörjenek. Így élünk.

Jézus azt mondja, hogy még hetvenszer hétszer is meg kell bocsátani. Gyorsan számolok is fejben és rájövök, hogy lehetetlen, hogy ennyiszer megbocsássak. Lehetetlen, hiszen minden, ami érték lehet bennem, összetört. Darabokban heverő élet leszek, mire 490 alkalommal szenvtelenül nézem, ahogyan darabokra töri az az elefánt a porcelánvilágomat. Homokba kell írni azt, ami fáj, hagyni kell, had vigye a szél. Ne véssem kőbe azt, amit az elefánt a porcelánnal tett. Ne tartsam számon. Bocsássak meg. Engedjem el az adósságot. Ne várjam, hogy jóvátegye, mert nem is tudja. Mert azok a dolgok, amik igazán fájnak, mindig jóvátehetetlenek. Nem vádolhatom azt a másik elefántot azzal, hogy olyan, amilyen. Kellett nekem, miért engedtem be őt a porcelánvilágomba? Miért hagytam, hogy mindent darabokra törjön? Kinek a feladata védeni a törékeny életemet, ha nem nekem?

Összetört valami. Sírok, majd vége lesz. Összetörtem. Jóvátenném. Összetörték, jóvátennék. Nem lehet. Csak megbocsátani lehet és aztán jobban meggondolni, hogy mit mennyire engedek be az életembe. Nem lehet egy életen keresztül elmúlt, poros, darabokban heverő porcelán-halmom miatt sírnom, mert az már csak egy szemétdomb. Tovább lépni csak úgy lehet, hogy elfogadom, hogy ez így történt, nem lehet változtatni rajta. Készítsek újat, valamit, amire majd jobban vigyázok. Ne a régi miatt sírjak. Porcelánszilánkok között élni veszélyes, mert amíg szorongatom, egy-egy képet összerakva abból, amit ábrázolt, megvágom magamat. Tele leszek sebbel. Ezeket a szilánkokat adom másoknak? Sebessé teszem a körülöttem lévő világot ezekkel a szilánkokkal. Kell a nagytakarítás. Kisöpörni a porcelán-szemetet. Új világot alkotni, amire majd jobban vigyázok. Esélyt adni, elengedni, hogy az az óvatlan elefánt, aki betévedt az életembe, majd legközelebb jobban figyelhessen. Hagyni, begyógyulni a sebeket, és saját sebeim helyett szemlélni azt a gyönyörű porcelán-világot,
amibe beengedtek azok, akik megbíztak bennem. Vigyázni, hogy ne törj el semmit. S miközben alkotsz, a dallam, amit dúdolsz, elfeledteti veled, hogy volt egy világ, ami darabokra tört. „Ímé mindent újjá teszek”.

2012. november 6., kedd

Osiria - Egy ruhadarab, két stílus



Ahogy egy rózsa szirmának két oldala lehet teljesen más színű, éppúgy lehet egyetlen ruhadarab a nappali öltözék és az esti vacsora ragyogó eleme. A megoldás sokszor egyszerűbb, mint azt gondolnánk. Pár kiegészítő, néhány érdekes ötlet és készen is vagyunk.
Az Osiria-programot azoknak a hölgyeknek és lányoknak ajánljuk, akik elfoglaltak, épp csak átöltözni van idejük egy munkával töltött nap és egy esti program között. Azoknak is ajánljuk, akik ízelítőt szeretnének kapni a munkánkból mielőtt a Rainbow-program tanfolyamra beiratkoznak. És azoknak is ajánljuk, akik nem szeretnék önállóan alakítani a stílusukat, inkább minden alkalommal ránk bízzák, hogy megmutassuk nekik, egy-egy ruhadarabot milyen módon tudnak alkalomhoz illővé varázsolni.

A szolgáltatás ára:

  • 40 000,-

A szolgáltatás tartalma:

  • egy Ön által választott ruhadarab nappali összeállításban
  • ugyanez a ruhadarab egy elegáns összeállítás részeként
  • ehhez tartozó nappali és alkalmi smink, manikűr és frizura

  • igény szerint fotósorozat (3-3 kép)
  • igény szerint a kiegészítők, ékszerek és a kiegészítő „Suttogo” ruhadarabok megvásárolhatók